Tartalom

 Neh�z b�rmit is le�rnom. Mert �gy �rzem b�rmennyire is, igyekszem, nem tudom visszaadni mindazt, amit �rzek, vagy gondolok a l�tottakkal kapcsolatban.

Of�li�ra gondolok, mik�zben a bet�tdalt hallgatom. Ami egy sz�veg n�lk�li, egyszer� kis dallam. Ezt az altat�dalt d�dolta a h�zvezet� n� az any��rt agg�d�, r�m�lt �s mag�nyos gyermeknek, �s ez a zene sz�lt, a kisl�ny hal�lakor is.

Milyen egyszer� kis dal ez! M�gsem h�tk�znapi, vagy nincstelen. Testet �lt �ltala az �let, �s az �lom. Azt hiszem, ez a tiszta egyszer�s�g, ami a zen�t �s a filmet egyar�nt jellemzi, a titok nyitja. Ez teszi az alkot�st naggy�. Igen naggy�. Hiszen egy olyan m�re, amelyet k�zel 25 f�le d�jjal jutalmaztak eddig, �s jelenleg is 6 Oscar v�rom�nyosa, mondhatjuk, azt hogy nagy. Meg�rdemli.

A t�rt�net egy misztikus mese. A mexik�i rendez� Guillermo del Torro, egy kisl�ny vil�g�t �ll�totta szembe a val�s�ggal. Ami kegyetlen. Hiszen 1944 a kegyetlens�g �s a borzalom id�szaka. A spanyol polg�rh�bor�nak lassan v�ge, ellen�ll�k �s Franco t�bornok h�vei az�rt akadnak m�g b�ven. Az egyik ilyen megsz�llott katon�hoz �rkezik meg v�rand�s feles�ge, �s annak kisl�nya. A t�rt�net mindv�gig nyomon k�vethet�, az esem�nyek, az ok okozati �sszef�gg�sek k�nnyen kital�lhat�k, �s el�re l�that�k. A kamera egyetlen egyszer sem fordul el diszkr�ten, �gy a jeleneteket gyakran a naturalizmus �s a brutalit�s jellemzi. Mi�rt is lenne m�s? Mi�rt is sz�nezn� ki a rendez� a val�s�got?

A gyermek vil�ga eg�szen m�s. Az igazi apja, halott, az anyja pedig a Kapit�ny feles�ge lett. A v�rosi �let ut�n a falu hangjai �s h�tk�znapjai idegenek, �s r�miszt�ek sz�m�ra. Csoda h�t, ha a k�nyvek, �s mes�k biztons�g�ba menek�l?

Of�lia, anyja has�ra hajtott fejjel mes�li t�rt�neteit, egyetlen hallgat�s�g�nak, a m�g meg nem sz�letet kis�ccs�nek. Csod�latos l�nyek �s k�l�nleges helyek kelnek �letre k�pzelete �s szavai �ltal. L�nyek, akik egyszer csak �tl�pik a k�pzelet hat�r�t, �s ott �llnak a h�z m�g�tti kertben. Figyelmet k�vetelve, feladatokat osztogatva �s rem�nyt adva egy mag�nyos kisl�nynak. Milyen sz�pen is hangzik ez ugye? De az, amibe a gyermeket belek�nyszer�tik egy�ltal�n nem �rtatlans�gra, �s tisztas�gra utal, hanem er�szakra �s akaratra, no meg �nz� �rdekre.

A filmben, a fant�zia vil�g�ga �s a val�s�g t�k�letes egys�gben jelenik meg. A t�nd�rek repked�se, a Faun besz�lget�sei a gyermekkel, a pr�b�k f�lelmetes sz�l�ttei semmivel sem val�tlanabbak, mint a falusiak nyomora, az ellen�ll�k f�lelme �s elsz�nts�ga, az anya lass� haldokl�sa, vagy a Kapit�ny kegyetlen hidegs�ge. A be�ll�t�sok, a jelenetek, maszkok, a smink, s�t a l�nyek hangja is elhiteti a n�z�vel a lehetetlent. L�teznek, �s v�rnak r�nk. Tal�n az id�k v�gezet�ig is.

Csak az a baj, hogy mi feln�ttek, elfelejtett�k milyen is volt gyereknek lenni, a paplan alatt zsebl�mp�val titkon olvasni, �s �lmodni �jra �s �jra. Mert akkor m�g tudtuk, meg tudtuk �rteni azt, amit most a Faun �nz� �rdek�nek tartunk. Ha a gyermek elfeledi a mes�k vil�g�t, �k megsz�nnek l�tezni. Hiszen, minek is l�tezzen egy olyan vil�g, ahova senki sem v�gyik, amiben senki sem hisz m�r?

A Faun labirintusa m�rcius 8-�n ker�l bemutat�sra a hazai mozikban. B�zom benne, hogy szinkron n�lk�l, spanyol nyelven lesz l�that�. Hiszen ez az a film, ahol az eredeti nyelv finoms�ga seg�t �szrev�tlenn� tenni a k�t vil�g k�z�tti szakad�kot.

A t�rt�net a 11 �ves Ofeli�r�l (Ivana Baquero) sz�l, aki 1944-ben, a polg�rh�bor� ut�ni id�szakban utazik terhes �desanyj�val annak �j f�rj�hez. A hegyek k�z� tartanak, ahol a kisl�ny m�sodik apja, a kegyetlen Vidal kapit�ny (Sergi L�pez) vezeti Franco fasiszta csapatait a ter�leten bujk�l� gerill�k ellen.
A v�roshoz szokott l�nyt �r� megpr�b�ltat�sok k�z�l az �j, vid�ki k�rnyezet teh�t m�g a legkevesebb - a h�bor�s �llapotok, vesz�lyeztetett terhes anyja, a mostohai szeretetet h�rb�l sem ismer� �j apa, ezek mind iszonyatos s�llyal nehezednek Ofelia lelk�re.
Nem csoda, hogy az �l�nk k�pzelet�, sokat - jellemz�en szomor� t�nd�rmes�ket - olvas�, s�patag kisl�ny mindezt a maga m�dj�n pr�b�lja meg feldolgozni.
A n�z� sz�m�ra ezernyi apr�s�got rejt A Faun labirintusa: megfejt�sre v�r� szimb�lumokat, rejt�lyeket, amiket megannyi szempontb�l lehet megvizsg�lni.
Ofelia nem tesz k�l�nbs�get k�pzelet �s val�s�g k�z�tt, de aki a n�z�t�ren �l, az elgondolkodhat rajta, vajon val�ban l�tezik-e a Faun, akivel az �si labirintusban tal�lkozik a l�ny?
Vajon Ofelia t�nyleg egy, a haland�k sz�m�ra l�thatatlan vil�g hercegn�je-e, akinek h�rom neh�z �s v�rfagyaszt� pr�b�t kell teljes�tenie, hogy visszat�rhessen birodalm�ba?
�s m�g borzongva, undorodva, f�lve �s s�r�ssal k�szk�dve n�zz�k a filmet, vajon biztosak lehet�nk-e abban, hogy a val� vil�g sz�rny�s�gei t�kr�z�dnek a kisl�ny k�pzelet�ben?
A film s�t�t, komor l�tv�nyvil�ga egyszer�en t�k�letesen adja vissza a h�bor� iszonyat�t �s brut�lis kegyetlens�g�t �pp �gy, mint Ofelia lid�rcnyom�sos agysz�lem�nyeit.
Nem is csoda, hogy a legjobb smink, a legjobb l�tv�nytervez�s �s a legjobb operat�r (Guillermo Navarro) Oscar-d�j�t is megkapt�k �rte. A gyermekfal� S�padt Ember ak�r a Tool klipjeib�l is el�l�phetett volna, maga a Faun pedig eg�sz egyszer�en hihet�. Hol  bar�ts�gos, hol f�lelmetes, �s fa m�dra recseg� teste �s hangja is pont olyan, amilyennek lennie kell. Meg egy�bk�nt is: olyan ez a film, hogy a n�z� szinte �rzi a f�ld szag�t, szinte maga is el�zik az es�t�l, ami katon�kra �s holtakra zuhog, szinte neki is f�jnak az �t�sek, a sz�r�sok, a becsap�d� puskagoly�k...
A mindent ural� hangulathoz azonban nem csak ez j�rul hozz�. Meglehet, a h�bor�t �pp oly’ naturalista, horrorba ill� m�don �br�zolja e film, mint az �jszaka sz�rnyeit. De a l�lek s�t�t m�lys�geit is hasonl� er�vel mutatja be.
A film sz�mos �rtelmez�si szintje k�z�tt az egyik pl. az, hogy Ofelia m�r a feln�tt n�v� csepered�s k�sz�b�n �ll. Az a p�rbesz�d, amit Mercedes-szel (Maribel Verd�), a szolg�l�val folytat, miut�n l�tta a v�rand�s anyj�b�l el�t�r� v�rfolyamot, sz�d�t�en m�lyre vezet� n�h�ny mondatb�l �ll.
�s itt kell megeml�tenem, hogy a sz�n�szek egyt�l-egyig m�lyen emberi �s hiteles alak�t�sokat ny�jtanak.
M�r csak egy dolgot emeln�k ki, s a t�bbi �rtelmez�st �s m�lyre �s�st a v�llalkoz� kedv� n�z�kre hagyom, akiknek val�ban b�tors�gra lesz sz�ks�g�k, ha �gy istenigaz�b�l szeretn�k ezt a filmet megn�zni, befogadni �s �rtelmezni.
Ez pedig a mitologikus h�tt�r aspektusa. Amihez nem �rtek annyira, mint szeretn�k, de tiszt�n �tj�n, hogy milyen irt�zatosan �si t�m�khoz ny�lt a forgat�k�nyvet (s �gy mag�t a t�rt�netet) is jegyz� mexik�i rendez�, Guillermo del Toro.
M�r azokn�l a filmelejei k�psorokn�l, amikor az �j lakhelyre tart� anya �s l�nya meg�llnak valahol az erd�ben, s Ofeliegy �sr�gi k�szobrot tal�l, megjelenik ez.
Del Toro nem magyar�zza a m�toszokat, nem ad nevet a Faunnak vagy a t�bbi teremtm�nynek (az angol c�m picit f�lrevezet� is, itt nem a g�r�g m�toszok faun-szer� P�nj�r�l van sz�). De, ahogy alighanem mindannyiunkban, benne is ott �lnek ezek az �si, archetipikus mint�k, l�nyek �s t�rt�netek.
Az Ofeli�ra v�r� h�rom pr�b�t m�g eredeztethetj�k szimpl�n a t�nd�rmes�kb�l, de azok is a r�gi m�toszokb�l �s legend�kb�l sz�lettek. �s sz�momra a film egyik legmegkap�bb von�sa az, hogy nyers, �si val�jukban alkotja �jra a m�toszok hangulat�t, m�lys�g�t A Faun labirintusa.
Nincsenek benne legenda-b�li h�s�k, nem hangzik el egyetlen mitikus n�v sem (hacsak Ofeli��t nem vessz�k annak), de pont az az emberi elme �ltal alig felfoghat�, m�rhetetlen s�t�ts�g, m�lys�g �s er� �rad ebb�l a filmb�l is, ami az emberis�g hajnala �ta l�tez� mitol�gi�k saj�tja.
�nmag�ban a v�r, a szenved�s l�tv�nya is fel�leszti ezt a n�z�ben, de Del Toro m�g enn�l is sokkal, de sokkal m�lyebbre �s. (Nem mellesleg felfedve az eur�pai kult�ra legs�t�tebb, legijeszt�bb gy�kerei k�z�l nem egyet…)
Igaz�b�l csak azt csod�lom, hogy egy ilyen f�lelmetes film, ami ennyire t�vol �ll a kommersz, sz�rakoztat�nak sz�nt horrorokt�l (vagy fantasy-kt�l), ilyen sikeres lehet (b�r a st�blista elindultakor a teremben tart�zkod�k 90%-a kis t�lz�ssal hanyatt-homlok menek�lt kifel�). De tal�n pont az�rt, mert ak�r felfogja a n�z�, ak�r nem, ez a mozi oly’ rengeteggel t�bbet jelent �s ad a legt�bb filmn�l.
�s mindezek f�ny�ben m�r igaznak tal�lom, amivel hirdett�k: t�nd�rmese feln�tteknek. Mert igen, van n�mi p�rhuzam a Narnia, a H�d Terabithia f�ldj�re, a Chihiro Szellemorsz�gban, de m�g A Gy�r�k Ura, teh�t a szint�n a k�pzelet fontoss�g�t �s erej�t hangs�lyoz� filmekkel.
�m gyerekeknek nem val�. Nekik el�g a Terabithia trag�di�ja - A Faun labirintus�nak ki�ttalans�g�t t�l kor�n nem szabad megtapasztalniuk. M�g akkor sem, ha �n magam pozit�vnak �rzem a film katartikus befejez�s�t.

 Eredeti c�m: El Laberinto del Fauno/ Pan''s Labyrinth
Mexik�i-spanyol-amerikai fantasy-thriller (feliratos)
 Hossz: 119 perc
Rendez�: Guillermo del Toro
Operat�r: Guillermo Navarro
Forgat�k�nyv: Guillermo del Toro
Zene: Javier Navarrete
F�szerepl�k: Ariadna Gil, Ivana Baquero, Sergi L�pez, Maribel Verd�, Doug Jones